Iskolaérettség feltételei

A sikeres iskolakezdésnek több összetevője is van.  Az iskolaérettség megértése és felismerése segíthet abban, hogy a gyermekek magabiztosan kezdjék meg tanulmányaikat.

1. Értelem és gondolkodás (kognitív fejlődés)

Az iskolába lépő gyermekeknek képesnek kell lenniük arra, hogy megértsék amit mondanak nekik, és hogy logikus következtetéseket vonjanak le. Ehhez megfelelő szintű gondolkodásra van szükségük. Ez nem csak azt jelenti, hogy tudjanak számolni vagy olvasni, hanem azt is, hogy megértik a világ működését, például miért történnek bizonyos dolgok. Piaget úgy tartotta, hogy a gyermekeknek alapvető logikai műveleteket kell végezniük ahhoz, hogy jól végezhessék el az iskolai feladatokat (Piaget, 1973).

2. Szociális és érzelmi készségek

Az érzelmek helyes kezelése szintén kulcsfontosságú, valamint fontos, hogy megtanuljanak másokkal együtt dolgozni és egymás mellett létezni. Képesek legyenek figyelni másokra, megértsék mások érzéseit, és ha konfliktusok adódnak, akkor képesek legyenek ezeket megfelelő módon kezelni. Erikson pszichológus a gyermekek fejlődését vizsgálva úgy fogalmazott, hogy az iskolai életbe való beilleszkedéshez elengedhetetlen a szociális kapcsolatok megértése és a problémák, konfliktusok kezelésének képessége (Erikson, 1982).

3. Nyelvi készségek

A gyermekeknek nemcsak az iskolai feladatokat kell elvégezniük, hanem képesnek kell lenniük arra is, hogy érthetően kifejezzék magukat és megértsék amit mások mondanak nekik. A beszéd, a szókincs és a szövegértés mind fontosak az iskolai sikerhez. Bruner hangsúlyozta, hogy a nyelvi készségek a tanulás alapját képezik, és ezek folyamatosan fejlődnek, miközben a gyermekek környezetükben, másokkal való interakciók során tanulnak (Bruner, 1986).

4. Finommotorikus készségek

A gyermekeknek képesnek kell lenniük az iskolai feladatokhoz szükséges apró mozdulatok végrehajtására, mint például az írás, rajzolás, vagy egyéb finommotorikus tevékenységek. E készségek fontosak ahhoz, hogy sikeresen végezhessék el az iskolai feladatokat. Gardner, aki a többféle intelligencia elméletéről ismert, beszél a finommotorikus készségek szerepéről a tanulásban. A motoros készségek segítenek a gyermekek koncentrációjában és figyelmük fókuszálásában (Gardner, 1993).

5. Önállóság

A gyermekeknek nem csak a feladataikat kell tudni, hanem képesnek kell önállóan elvégezni az iskolai feladatokat. Ez magában foglalja az alapvető önállósági készségeket, mint például az öltözködés, étkezés vagy az iskolai eszközök használata. Montessori úgy vélte, hogy a gyermekeknek lehetőséget kell adni arra, hogy önállóan dolgozzanak, mivel ez segíti a fejlődésüket és felkészíti őket az iskolai életre (Montessori, 2004).

6. Testi fejlődés és egészség

Az iskolába lépő gyermekeknek megfelelő fizikai állapotban kell lenniük ahhoz, hogy jól tudjanak koncentrálni, figyelni és elvégezzék az iskolai feladatokat. Ehhez fontos a megfelelő alvás, táplálkozás és mozgás. Pap Zoltán a testi fejlődésről szóló könyvében hangsúlyozza, hogy a gyermekek egészsége és fizikai állapota kulcsfontosságú ahhoz, hogy az iskolában sikeresen teljesíteni tudjanak (Pap, 2012).

Összefoglalás

Az iskolaérettség tehát nem csak arról szól, hogy a gyermekek képesek-e olvasni vagy számolni. Ezért fontos, hogy az iskolaérettség a gyermekek teljes fejlődésére összpontosítson. Ne kiszolgáljuk a gyermekeinket, hanem önállóságra való neveléssel alkalmassá tegyük az előttük álló élet összes célkitűzésének elérésére.

Felhasznált szakirodalom:

• Piaget, J. (1973). A gyermek és a logika. Gondolat Kiadó.
• Erikson, E. H. (1982). A pszichoszociális fejlődés szakaszai. Gondolat Kiadó.
• Bruner, J. (1986). A tanulás kultúrája. Osiris Kiadó.
• Gardner, H. (1993). A többféle intelligencia elmélete. Osiris Kiadó.
• Montessori, M. (2004). A gyermek világának titkai. Ráció Kiadó.
• Pap, Z. (2012). A gyermek fejlődése és nevelése. Akadémiai Kiadó